• Megjelenítés

Európai Bizottság

Rengeteg pénz tart Magyarország felé - Mit kezdünk vele?

A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

Még tart a vizsgálat a paksi bővítés ügyében

Még tart az Európai Bizottság vizsgálata a paksi bővítési beruházás ügyében, és nehéz megmondani, hogy mikor születik döntés - írja a Népszabadság. A Bizottság vizsgálja, hogy a beruházás állami támogatással valósul-e meg. A tavaly novemberben indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban még tart a párbeszéd és az információcsere Brüsszel és a magyar kormány között. Emellett másik két esetben is vizsgálódik a Bizottság.

Brüsszel felfüggesztheti a 420 milliárdos uniós projektet

A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. megváltoztatta a hat régióban, egyenként 70 milliárdos tömbökben meghirdetett közbeszerzési eljárások beadási határidejét - írja a Világgazdaság. A lap tudomása szerint az eredeti, április 25-i határidőt tolták ki május 11-re, melynek az oka a felhívás szövegének pontosítása volt és nem az uniós feltevések tisztázása. Továbbra is aggasztja és indokolatlanul magasnak találja az 50 százalékos előleg bevezetését, és nem tartja versenybarátnak a keretmegállapodásos módszert. A két új magyar módszer bevezetése miatt veszélybe kerülhet a kormány gyorsított forráskifizetési terve.

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Cáfol az MKB-vezér

A Portfolio kérdésére cáfolta Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója azt a sajtóértesülést, amely szerint fizetése meghaladná az Európai Bizottság által decemberben meghatározott felső plafont. Bónuszt pedig egyáltalán nem vesz fel a bankvezér.

Elbukik a kormány gyors EU-s pénzkifizetési terve?

Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte - írja a Világgazdaság arra hivatkozva, hogy ezt a módszert a Bizottság alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. Közben a gyors uniós pénzkifizetési terv másik alapvető pillére, az 50 százalékos előleg intézménye, is megremegett, mert a Bizottság a lap szerint szintén jelezte, hogy nem fog ilyen magas támogatáselőleget fizetni. A Miniszterelnökség viszont azt jelezte a lapnak: ragaszkodik ahhoz, hogy itthon ez a magas előlegkifizetés megtörténjen, ami így a Portfolio minapi elemzésének üzenete felé mutat: jelentős mértékűvé duzzad a pénzforgalmi szemléletű hiány, amit itthon átmenetileg meg kell finanszírozni.

A Bizottságnak is gyanús az Új Nemzedék Központ sok milliárdja

A Bizottság megkérte hazánkat, hogy Ujhelyi István, EP-képviselő által felvetett kérdésekre adjon tájékoztatást - írja a 444.hu. Az Európai Bizottság szerint, a képviselő által feltett kérdés a helyi hatóságok feladatkörébe tartozik, de ettől függetlenül figyelik a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP) belül megvalósult projektet. Az Irányító Hatóság szabálytalansági eljárást indított, mely még jelenleg is a fellebbezés szakaszában van.

Ellenzi az 50 százalékos EU-pályázati előleget Brüsszel

A brüsszeli auditorok már elkezdték vizsgálni azt a két új magyar módszert, amely a felpörgetett 2014-2020-as uniós támogatás-kifizetést szolgálná - írja a Világgazdaság. A lap tudomása szerint az Európai Bizottság indokolatlanul magasnak találja az 50 százalékos pályázati előleg bevezetését, annak csökkentését kéri, illetve nem tartja versenybarátnak a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket. A kritikák miatt veszélybe kerülhet a kormány gyorsított forráskifizetési terve.

Továbbra is a világ legnagyobb segélynyújtója az EU

Az Európai Unió és tagállamai a ma közzétett adatok szerint 2015-ben is a világ legnagyobb segélynyújtójának számítottak, hiszen az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (OECD-DAC) tagjai által tavaly bejelentett összes hivatalos fejlesztési támogatás több mint felét biztosították - derül ki a Bizottság mai közleményéből.

Feleződött az aszfaltügyi bírság?

Az eredeti, 110-130 milliárd forintra tehető pénzügyi büntetés mértékét a múlt csütörtöki Lázár-Cretu egyeztetésen végül sikerült megfelezni, így összesen 45-51 milliárd forintos korrekciót állapíthat meg Brüsszel az aszfaltügyben született megállapodás eredményeként - értesült a Magyar Idők. Amint befejeződnek a technikai egyeztetések, az utána kiküldött számlákra Brüsszel 1-1,5 hónapon belül kifizetheti az 500 milliárd forintot - jelezte a lapnak Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára. Megítélésünk szerint a cikkben említett, lefelezett büntetést, illetve annak mértékét érdemes egyelőre óvatosan kezelni.

Aszfaltügyi alku: elárulta az uniós biztos a hátteret

Pozitív hangvételű posztban számolt be hétfőn a múlt heti magyarországi látogatásáról Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, hiszen több témában is megdicsérte a magyar hatóságokat, illetve "fair politikai megállapodásként" írta le az aszfaltügyi alkut. Blogposztja szerint azt jelezte, hogy egy sokáig elhúzódó per senkinek sem segítene, és ezért örült neki, hogy Magyarország végül elfogadta azt a pénzügyi büntetési mértéket, amelyet a Bizottság ajánlott. Ez abba az irányba mutat, mint amit pénteken is jeleztünk: nem új, csökkentett mértékű, korrekciós ajánlatra vágta rá az igent Magyarország, hanem egy régebbire, amelynek értelmében mintegy 100 milliárd forintos lehet a büntetés mértéke.

Aszfaltügy: 100 milliárd körüli bírságra bólint rá Magyarország

Az Európai Bizottság által vitatott összes aszfaltügyi számlaállomány kissé meghaladja a 600 milliárd forintot, amelyből 2013 végéig egy kis részt már kifizetett Magyarországnak, a csütörtöki megállapodás után pedig mintegy 500 milliárd forintot utalhat át, így 100 milliárd forint körüli pénzügyi bírságra bólinthat rá Magyarország - tudta meg a Portfolio megbízható forrásokból. Ezek még nem a végleges, pontos számok, hiszen a hivatalos megállapodás még nem született meg, de nagyon jól közelíthetik a valós helyzetet.

Szlovén és magyar benzinkutakat vesz a Mol

Megveheti a Mol az Eni szlovén és magyar üzemanyag-kereskedelmét végző leányvállalatait, az Európai Bizottság jóváhagyta a tranzakciót.

Hatalmas deficittel számol idén a kormány az EU-pénzeknél

A kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló az EU-pályázatok itthoni 2048 milliárdos kifizetése és a brüsszeli támogatások lehívása között, hiszen utóbbinál csak 875 milliárddal kalkulál - írja saját forrásaira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap további lényeges információja, hogy tudomása szerint az állam a 2014-2020-as ciklus terhére már 320 milliárd forintnyi előleget megkapott az EU kasszájából, ami teljesen összhangban van a Portfolio múlt heti elemzésében vázolt előleg időarányos részével. A cikkben jelzett támogatás- és előleglehívás alapján 802 milliárdos, a GDP 2,4%-át kitevő pénzforgalmi deficit rajzolódik ki idénre az EU-támogatások itthoni és brüsszeli kifizetési tempója közötti különbségből.

Nekimegy az adóparadicsomoknak Brüsszel

Az Európai Bizottság az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti, amelynek hat hónapon belül el kell készülnie - közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa csütörtökön Brüsszelben, erről az MTI számolt be.

Ez állhat Lázár 500 milliárdos váratlan bejelentése mögött

A magyar államnak most jól jön a vita miatt át nem utalt hatalmas összeg, és nem feltétlenül akart évekig pereskedni bizonytalan kimenetellel, az Európai Bizottságról pedig kiderült, hogy hajlandó engedni a pénzügyi büntetés mértékéből - nagyjából ez lehet az a keret, amely mentén ma délelőtt váratlanul közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között az 500 milliárdos méretű aszfaltügyi vitában.

Juncker veheti kezébe a lengyel ügyet

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a hivatalos közlönyben megjelenne a lengyel alkotmánybíróság döntése, amit azonban Varsó továbbra is elutasít. Ha április 18-ig nem sikerül érdemi elmozdulásra rávenni a lengyel kormányt, Jean-Claude Juncker is személyesen beszáll a "játékba" - írja a BruxInfo.

Magyarország kapná a legnagyobb ütést, ha kilépnének a britek

Amennyiben a britek júniusban az EU-ból való kilépés mellett döntenek, akkor már menetközben csökkenhet a régiós országok 2014-2020-as ciklusra járó EU-támogatása, a nyugatiak politikai ellenszenve miatt ráadásul nagyobb mértékben, mint amit a brit kilépés önmagában indokolna - hívja fel a veszélyre a figyelmet mai átfogó elemzésében a Citi. A Brexit emellett a külkereskedelmi csatornán és a hazautalt jövedelmeken keresztül is érzékenyen érintené a kelet-közép-európai országokat, de a befektetési bank szakértői szerint közülük összességében Magyarországnak fájna leginkább ez a láncreakció. A Citi szerint a magyar kormánypártok addig bizonyára nem kérdőjeleznék meg az EU-tagság értelmét, amíg jelentős források jönnek a közös kasszából, de ha ennek kereteit átszabnák, akkor felerősödhetnek itthon az ellenséges hangok.

Varga: beleáll az Eximbank-vitába a kormány (2.)

A magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón. Ezt azt követően jelentette be, hogy a Portfolio tegnap elsőként írta meg a vita tényét, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy kedvezőtlen kimenetel esetén ez mit okozna az államadósság pályánkra.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Gigantikus fúzió jöhet, megszülethet a világ egyik legnagyobb autógyártója
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility